Levelek

Levelek, zörgő csontú, sápadt levelek,
frontvonal mögül suttogó sorok…
„Jól vagyok, anya, meglátod, hazamegyek”,
srapnel süvít, majd távíró kopog.

Levelek, könny áztatta, súlyos levelek,
század – raj – név, alatta: „Kisfiam”…
A távolban baljós, füst színű fellegek,
a csend a szívre bombaként zuhan.